4-nek jutottunk be a Gálára:D, elméletileg 5. helyen, gyakorlatilag 4. helyen végeztünk, de igazából ELSŐ helyen:)
2012. május 14.
2012. április 10.
Már csak pár perc!
Határidő: április 10., 12 óra...Hamarosan
véget ér az előselejtező! Eltelt ez a pár nap, amikor is lázasan készültünk,
igyekeztünk , hogy a mi blogunk az elsők között legyen. És most már csak fél
óra és vége...
Feladatunk
a következő volt: egy csapatblogot kellett készítsünk. Szerintem ez a feladat
megmutatja mennyire összetartó egy csapat, hogyan tudunk együtt dolgozni, és
egymás véleményét meghallgatni. A csapatmunkának köszönhetően, én például, ezen
a héten beszéltem a legtöbbet a csapattársaimmal, jobban megismertem őket,
tudom már kinek milyen a személyisége.
Ha
már a csapatmunkáról van szó, (mint már az egyik bejegyzésemben említettem)
nálunk ezzel nincs baj! Szerencsére mindenki részt vett a munkában, hiszen
volt, aki: cikkeket írt, tervezett, fotózott, videózott (és, aki embereket kért
meg a városban, hogy kiáltsák: HAJRÁ DANDANA!), esernyőt hozott a
fényképezéshez, nevettetett mindenkit, legjobb ötleteket mondta, vagy éppen
olyan, aki húsvéti piros tojásaira a csapatunk nevét is ráírta.
Erre
a pár napra, ha visszagondolok, mindig csak szép emlékek fognak eszembe jutni!
De májusig még rengeteg nevetések, megbeszélések és csapatmunkák lesznek (ha
bejutunk!), úgyhogy HAJRÁ DANDANA!
Szidus
2012. április 9.
Színes esernyő, fényképezőgép, húsz darab vidám fiatal
Csak néhány tárgy, amiket nap, mint nap használunk,
mégis ilyenkor sok minden múlik rajtuk. Ebben az esetben a Háromszéki
Diáknapokra való bejutás a cél! Mivel a Dandana tagjait (szerencsére!) jó
tulajdonságokkal áldotta meg az Isten (mint például: ötletesség,
leleményesség..), ezért, gondolhatjátok, blogunkon a Tagok című menüpont is izgalmasra
sikeredett...
Hogy a csapattagok bemutatkozója ne legyen az a
monoton, megszokott bemutatkozó (egy kép+mindenki ír magáról egy sort), ezért
mi valami másra gondoltunk, valami érdekesre. A húsz tag bemutatkozója névjegykártyaszerűen
lett megálmodva, amit egyik csapattagunk, Török Timi, meg is valósított.
Először is fotókra volt szükség, amik szerintem igazán
ötletesre sikeredtek! Jelünk: esernyő egy spirállal. Úgyhogy
ez szerintem már csak természetes, hogy a képeken mindenki egy színes
esernyővel pózolt... Egyik fotós lévén, jó érzés volt látni a mosolygós
emberkéket, akik felszabadultan, egy esernyővel a kezükben, pár percre el tudják
felejteni a mindennapok gondjait és csak a fényképezőgépre koncentrálnak..
Aztán persze jöttek a megjegyzések: ’’ Nem csinálhatunk még egyet, mert ezen
nem áll jól a hajam?’’, ’’ Jézusom, hogy nézek ki?!!’’, ’’ Jaj, most nézd meg
hogy nevetek ezen a képen..’’. De voltak, akik kifejezetten meg voltak elégedve
az összes fotóval, melyek róluk készültek.
A képek mellett
a nevünk, becenevünk, lakcímünk (és nem is akárhogyan!), ’mit szeretünk’, és ’mit
nem’ is fel van tüntetve, de hogyha idáig még nem lested meg a Dandana tagjait
és felkeltettem az érdeklődésedet, akkor nyomás és tekintsd meg őket is. Nézelődj, olvass,
és nevess sokat!
Szidus
2012 - a változtatások éve
Mivel 12. éve már, hogy hű és odaadó, most már
kevésbé lelkes tanulója vagyok a Székely Mikó Kollégiumnak, csak egyszer volt alkalmam belekóstolni a játékos világ ízébe. Tanulmányaim során rájöttem, hogy
nem csak „agyserkentésből” áll az élet. Mivel a „semmittevés”(egy plusz
tevékenységektől mentes élet folytatása) túl lefoglalt, lemondtam a
szervezésről, így idén, gondoltam, játékosként próbálnék szerencsét. Barátnőm,
aki nélkül egy métert sem tennék meg szívesen, rábólintott, és meglett a
csapat. Mindegyik gyűlésünk kivétel nélkül sikert aratott és a csapat lassan
megérett, megérett a győzelemre.
Összhang, összetartás és szimpátia
eredményeképpen megszületett a harmónia. „Mint zsák a foltját” úgy találtunk egymásra.
Ha 2012, akkor nekem az Dandana, más szóval Diáknapok!
Rékasága
2012. április 8.
A Dandanás fiúk üzenete
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)