EGY CSAPAT.KÉT SZÓ.HÁROM NAP.

          ''Szia! Nem szeretnél csapatunk tagja lenni a Háromszéki Diáknapokon??''- erre a kérdésre lettem figyelmes, miközben serényen, elmerülve a német nyelv tudományában, készülődtem az általában ''felelésmiattizgulós'' órára. A padom előtt két igazán rokonszenves lány állt, akik rám mosolyogtak. Néztem őket, (ők pedig engem) miközben a fejemben ez a kérdés formálódott meg: ''Miről is van most szó?'', aztán rájöttem: ''Hát, persze! HDN! Halottam már róla!''. Pár másodpercnyi gondolkodás után beleegyeztem és gondoltam ''hát miért is ne? Legalább ''belekóstolhatok'' a HDN-es életbe is!'' Tehát csatlakoztam kilencedikesként egy csapathoz, név szerint a DANDANÁHOZ és elárulom Nektek: döntésemet azóta sem bántam meg!      

            Miután csapatunk szervezői megtalálták azt a 20 személyt, akik képviselnék a Dandanát 2012-ben, találkákat kezdtünk el szervezni, megbeszéléseket tartunk, amik legtöbbször játékkal fejeződnek be, így reménykedve, hogy csapatunk majd májusra megfelelően összekovácsolódik. Mivel a csapatunkban résztvevő emberkék felét személy szerint én nem ismertem, ezért máris több előnyt láttam ebben az egészben: életre szóló barátságok szövődhetnek, erősödik bennünk a csapatszellem, és aki eddig egy picit hallgatagabb, visszafogottabb volt annak most tudomására jut, hogy az ilyenfajta interaktív rendezvénysorozatokat, mint például a 3 napos Háromszéki Diáknapok, bizony nem szabad kihagyni!

            A HDN egyrészt a szórakozásról szól, de hogyha betekintünk egy kicsit a ''kulisszák'' mögé, akkor megtapasztalhatjuk: bizony nagy munka áll a móka mögött. Véleményem szerint az igazi munka főleg a szervezőkre hárul, hiszen ők kell kordába tartsák a csapatot, intézkedni, a feladatokat tudatni a csapattagokkal, stb... Ebből a szempontból szerintem mi igazán szerencsések vagyunk, ugyanis csapattársaimmal együtt szerintem mind odaadóak, segítőkészek, szorgalmasak vagyunk. Szóval a csapatmunka nálunk idáig működött és remélem ezután is fog! :)

            Összegezve gondolataimat: ( a német feleletem 10-es lett :D ), új embereket ismertem meg, akikkel együtt dolgozhatok és egy olyan frenetikus élményt nyújtó rendezvényen vehetek részt, amit biztos, hogy soha nem felejtek el . Ez az a bizonyos szórakozás és munka, amiről írtam. Ez a HÁROMSZÉKI DIÁKNAPOK.

Szidus